Mire terjed ki a biztosítás, és milyen kockázatok fedezetéül szolgáló

A belföldi- és exporthitelbiztosítások azokra az esetekre vonatkoznak, amikor a belföldi vagy külföldi vevők felé történő szállításokból és szolgáltatásokból adódó követeléseiket - a vevő(k) fizetésképtelensége miatt - nem fizetik ki. Igényeknek megfelelően, a biztosítások különböző modulokkal kerülnek kiegészítésre.

Mikor történik kártérítés?

Biztosítási eseményről akkor beszélünk, ha csődegyezség, vagy az ügyfél vagyonát érintő csődeljárás indul, illetve, ha a csődeljárásra vonatkozó kérelmet - fedezethiány miatt - elutasítják, esetleg a végrehajtás eredménytelen marad, vagy egyéb, a fizetésképtelenséghez hasonló esemény történik.

A magánadós, vagy annak kötelezettsége teljesítéséért szerződést biztosító mellékkötelezettséget (kezesség, garancia) vállaló jogi személy fizetésképtelensége, az alábbi esetek szerint:

• az adós csődje, amennyiben azt jogerős bírósági vagy más hatósági határozat állapítja meg;
• az adóssal szemben a bíróság a felszámolási eljárást elrendelte;
• az adós kifizetéseit hivatalosan felfüggesztették vagy azokra fizetési moratóriumot rendeltek el;
• az adós bírósági eljárásban vagy azt követően egyezséget kötött a hitelezőivel;
• az adós peren kívüli egyezséget kötött az összes hitelezővel vagy azok többségével;
• az adós vagyonára vezetett végrehajtás vagy más kényszerintézkedés történt, amelynek eredményeképpen nem vagy nem teljes egészében folyt be a biztosított számla szerinti követelése a számlán szereplő pénznemben vagy azzal egyenértékűen az adós helyi pénznemében;

Az adós nemfizetése

• Általános moratórium elrendelése akár az adós országának, akár olyan harmadik országnak a kormánya által, amelyen keresztül az exportirányú külkereskedelmi szerződésre vonatkozóan a fizetések lebonyolódnak;
• A biztosító országán kívül bekövetkezett olyan politikai események, gazdasági nehézségek, törvényhozási vagy adminisztratív intézkedések, amelyek megakadályozzák vagy késleltetik az exportirányú külkereskedelmi szerződésre vonatkozó kifizetések átutalását;
• Az adós országában hozott olyan rendelkezés, amely az adós által helyi valutában teljesített fizetéseket a tartozás megfizetésének tekinti, annak ellenére, hogy az árfolyamváltozás következtében az ilyen fizetések az exportirányú külkereskedelmi szerződés devizanemére történő átváltással az átutalás időpontjában már nem fedezik a követelés összegét;
• A biztosító országán kívüli háború, polgárháború, lázadás, zendülés, forradalom és hasonló jellegű politikai események, amennyiben annak kockázatait másként nem biztosították;
• A biztosító országán kívül bekövetkezett természeti és nukleáris katasztrófák, amennyiben azok hatásai másként nem biztosíthatóak.